2011. december 10., szombat

A belső háború



Minél őszintébben dolgozik valaki, annál inkább látja, hogy mennyi erőfeszítést igényel, micsoda küzdelem megtartani a jelenlétet. Amint azt a szufi misztikus, Kabír mondta: "E test mezején hatalmas háború folyik."

Kabír a belső háborúra utalt - arra a küzdelemre, hogy munka "én"-ekkel újra és újra túllépjünk a gépies "én"-eken, és elősegítsük a jelenlétet. Nem Kabír volt az első, aki a háború hasonlatát használta. Több ezer évvel Krisztus előtt az egyiptomi iskola ezt így fejezte ki az Utazás nappal című műben: "Ragadd meg a szigonyodat, és űzd el az ellenséget!" Ezzel azt mondták: urald a munka "én"-eket, és használd őket a négy alsóbb központ által termelt gépies "én"-ek visszaverésére.

Évszázadokkal később a Mahábhárata ezt az erőfeszítést Ardzsuna harcossal mutatta be, aki ezoterikusan az intézőt képviseli: "Ardzsuna szilárd fegyverfogásával vált híressé." A szerzők arra utaltak, hogy egy érett intéző gyorsan tudja használni a munka "én"-eket a gépies "én"-ek visszaverésére és a jelenlét újrakezdésére. Az Újszövetség szerzői Krisztust hasonlóan mutatják: "Ne gondoljátok, hogy azért jöttem (én, az intéző), hogy békességet (jelenlétet) bocsássak e földre (a négy alsóbb központra); hanem hogy fegyvert (munka "én"-eket)." Mohamed, aki megértette a Biblia ezoterikus jelentését, később hozzátette: "A fegyver (a munka "én"-ek) a kulcs a mennyországhoz (a jelenlét elősegítéséhez)."

Ezek a háborús képek, melyeket a történelem során a legtöbb iskola használt, egy mindenre elszánt ellenséggel vívott élet-halál harc hevességéről tudósítanak. Bensőleg, a kivívandó győzelem az isteni jelenlét, mely a tudatos halhatatlanságban csúcsosodik ki, míg a vereség a képzelődésben való vég nélküli elmerülés.

Ebben a háborúban a harcos az intéző, aki katonáit - munka "én"-jeit - egy jól felkészült ellenfél ellen vezeti: az ösztönös központ intellektuális része ellen. A fenti képen az "ellenfelet" emberformájú sárkányként ábrázolták. Közelről nézve a sárkány ruhája több száz arcból áll össze - a sok "én"-ből - amelyek az intéző ellen vannak.

Amikor Ouspensky azt mondta, hogy az ösztönös központ intellektuális része az "elme a gépezet mögött", elmagyarázta, hogy ez irányítja az ösztönös központ többi részét. Azt nem mondta el, hogy a gépezetnek ez a része irányítja az összes többi részét is. Azaz, közvetett módon befolyásolja az alsóbb központokat, hogy képzelődést, azonosulást és negatív érzelmeket hozzon létre. Olyan megnyilvánulásokat is gerjeszt, mint a nyughatatlanság, kíváncsiság, nevetés és élcelődés, vagy a vágy a figyelemre illetve annak elkerülésére. Ezek csak példák. Gyakorlatilag minden megnyilvánulás mögött ott áll az ösztönös központ intellektuális része, amely vagy észrevétlen marad vagy összetévesztik a tudatossággal.

Az Ószövetség, Jeremiás siralmai 4,12-ben leírja a gépezet eme részének alattomos természetét: "Nem hitték a föld királyai, sem a föld kerekségének lakosai, hogy szorongató és ellenség vonuljon be Jeruzsálemnek kapuin." Erről Robert Earl Burton azt mondta: "A központok részei (még a többi intellektuális részek is) naivak azzal a ténnyel szemben, hogy az ösztönös központ intellektuális része a jelenlét kiszorítására használja őket."

Az ezoterikus irodalomban és művészetben, az ösztönös központ intellektuális részét víziló, krokodil, majom, kígyó és ördög képében is ábrázolják. Burton rámutat, hogy ez azért van, mert az ösztönös központ intellektuális része állati intelligencia emberi formában, míg a magasabb központok isteni intelligencia emberi formában. Felülkerekedni az egyiken a másik elősegítése érdekében: ez a célja az intéző kifejlesztésének.

Ezt a Filokália több szerzője tudta és kifejezte az ima ideájának segítségével, amely számukra a munka "én"-ek használatát jelenti a gépies "én"-ek visszaverésére. Például Lépcsős János azt írta: "Spirituális kardod legyen mindig kivonva." Hasonlóan, Karpathoszi Szent János azt mondta: "Az ellenség tudja, hogy az ima a mi legyőzhetetlen fegyverünk ellene, és ezért megpróbál minket távol tartani az imádságtól." Más szavakkal, az ösztönös központ intellektuális része tudja, hogy a munka "én"-ek lesznek az ő veszte, így megtesz minden tőle telhetőt, hogy a munka "én"-ektől gépies "én"-ekhez pártoljunk.

A szufi költő, Rumi leírta ennek a küzdelemnek a keménységét és vadságát: "Ne fakardot vigyél a csatába. Menj és találj egyet acélból, és törj előre vígan. Gyere minden erőddel, éles kardoddal." Mint ahogy Burton mondta nemrég: "Nincs időnk, hogy fakarddal gyakoroljunk; jelen kell lenni, amíg még van idő."

Mindig is ez volt az iskolák célja: folyamatosan visszaverni a képzelődést, és visszaszerezni a megosztott figyelmet - jelen lenni most. Az egyik legszemléletesebb ábrázolása ennek a folyamatos belső küzdelemnek az indiai szent könyvből, a Bhagavad-Gítából származik, amely azt mondja: "Van egy háború, mely megnyitja a mennyország kapuit. Boldogok a harcosok, akiknek az a sorsa, hogy egy ilyen háborúban küzdjenek." 


Gondolatok a belső háborúról

Ha egy ember belső küzdelem nélkül él, minden csak történik benne ellenállás nélkül, ha arra megy, amerre a szél fújja, akkor megmarad olyannak, amilyen.
George Gurdjieff

Meg kell érteniük, hogy a külső dolgok számítanak a legkevésbé. A belső dolgok a fontosak, a belső háború.
Peter Ouspensky

Minden iskola ugyanazokat a kulcsokat használja, mert minden iskolának ugyanaz a problémája: hogyan lehet a képzelődésből kiemelkedni a jelenlétbe, és hogyan lehet ott maradni. Ha az intéző nem aktív, akkor az ösztönös központ intellektuális része ki fogja szorítani a jelenlétet.
Robert Earl Burton  
És fegyvered által élsz majd.
Mózes I. könyve 27,40  
Ha gyorsan fegyvert kaphatnék a kezembe, megfutamítanám a gyávákat.
Egyiptomi szöveg
A spirituális harcosnak nincsenek külső ellenségei.
Abu Bakr 
Hogy éles-e a kardod, az akkor lesz nyilvánvaló, amikor lecsapsz.
Tibeti bölcsesség, Recsungpa  
Kardélek fognak teremni ott, ahol végzed a munkád.
Rumi  
El kell hárítani a mentális szerencsétlenségeket, és súlyosan támadni kell azokat, mintha párviadalt vívnánk egy tapasztalt ellenséggel.
Tibeti bölcsesség, Sántidéva 
A gondolatok ellen figyelemmel és imádsággal vívott háborún áll a lélek élete vagy halála.
Filokália 
Vond ki a megkülönböztetés kardját, és vágd darabokra a képzelődést.
Bhagavad-Gítá 
A lélek harcterén állandó a csatazaj az ördögök és angyalok katonái között, amíg az angyalok nem kerülnek fölénybe.
Al-Ghazálíj   
Az igazi keresztény olyan harcos, aki a láthatatlan ellenség tömegein keresztül kiharcolja útját mennyei hazájához.
Filokália
Ez a küzdelem folytatódik egész életünkön keresztül.
Al-Ghazálí


Being Present hírlevél, 2005. november 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése