Ouspensky magyarázata szerint önemlékezés nélkül lényünk olyan, mint egy gazdátlan ház, a sok "én" pedig a teljes zűrzavarban élő szolgáknak felel meg. Hozzátette, hogy amikor az értelmesebb szolgák közül néhány - melyeknek együttes neve figyelő "én" - felismeri a helyzetet, kijelölnek egy helyettes intézőt, amivel biztosítják, hogy az "én"-ek ne szóljanak bele egymás munkájába, mindenki a saját dolgát végezze. Ezt teszi a helyettes intéző, hogy előkészítse a házat az intéző számára, aki további előkészületeket tesz a gazda, a mester - a magasabb központok jelenléte - fogadására.
A munkában helyettes intézőn azt a képességünket értjük, hogy lássuk a gépies "én"-eket, és kezdjünk ellenállni a képzelődés és az azonosulás vonzásának. Ez azonban csak az önemlékezés egyik szintje. A következő lépés: munka "én"-ek aktív használata, melyek megosztják a figyelmet és megteremtik a jelenlétet. Ez az, amikor az intéző belép a házba, és előkészíti a mester fogadására azzal, hogy ismételt tudatos erőfeszítéseket tesz a jelenlét megteremtésére és meghosszabbítására. Ahogy Robert Earl Burton mondta: "A munka "én"-ek segítségével képesek vagyunk elszakadni a gépies "én"-ektől a bennünk rejlő Istenség szavak nélküli jelenlétéért."
Az volna a teljes tudatosság, ha a magasabb központok megteremtenék saját jelenlétüket, és szükség esetén az intézővel segítenék a jelenlét meghosszabbítását. Azonban ahhoz, hogy elérjük ezt a szintet, először ki kell fejlesztenünk egy intézőt; ebből is látható, miért van szükség iskolára. Magunktól fel tudjuk ismerni, hogy a házban zűrzavar uralkodik, és néhány "én"-t még meg is szervezhetünk. De az a megértés, hogy a mester még ekkor sincs otthon, és az a tudás, hogy miként készüljünk fel az érkezésére, a munka olyan állomásai, melyekhez objektív módszerekre és külső segítségre van szükség.
Az intéző lakhelye az érzelmi központ, mely a leggyorsabb a négy alsóbb központ közül. Mihelyt felismeri, hogy képzelődés vagy azonosulás felé sodródunk, azonnal munka "én"-eket hív elő. Lehet, hogy riasztja az érzelmi központot, hogy egyidejűleg legyünk tudatában önmagunknak és környezetünknek; szándékos gondolatokat hoz létre az intellektuális központtal, például: "Lépj ki a képzelődésből!", "Légy jelen!", "Próbálj jelen maradni!"; a mozgási központot arra ösztönzi, hogy szándékos mozdulatokat tegyen, melyek fenntartják a megosztott figyelmet. Mr. Burton mondja: "Az intéző verseng a magasabb központokkal, míg meg nem érti: azért van, hogy ki-ki mesterét, egy szavak nélküli állapotot szolgálja."
Az intéző nem tudatosság, hanem a kiképzett érzelmi éberség egy szintje, ami fel tudja ismerni, hogy nem vagyunk tudatosak. Mint egy iránytű, folyamatosan a tudatosabb élet felé irányít minket. Ez a képesség az intéző fejlettségétől függően változó erősségű. Minél fejlettebb az intéző, annál erélyesebben kezeli a gépies "én"-ek folyamatos támadását, és annál elszántabban tesz meg minden tőle telhetőt a jelenlét megteremtésére. Mr. Burton mondta nemrégiben: "Az intézőnek nem szabad belefáradnia a jelenlét támogatásába. Abban a pillanatban, amikor az intéző abbahagyja a jelenlét támogatását, beront az alvás."
Mr. Burton arra is rámutat, hogy annak ismerete, miként használja az intéző a munka "én"-eket a jelenlét megteremtésére, világosan megjelenik a különböző korok tudatos iskoláinak és hagyományainak irodalmában. Például a Biblia beszél a lélekről (intéző), aki megnyeri az angyalok (munka "én"-ek) segítségét, hogy elérje Istent (a magasabb központok jelenlétét). Ugyanígy, a szúfik beszélnek a szeretőről (intéző), akit a kedves (jelenlét) utáni szenvedélyes keresésében szókatonák (munka "én"-ek) erősítenek.
Az ezoterikus iskolák rejtett szándéka mindig az volt, hogy belső munkával kifejlesszék az intézőt, ami képes megteremteni és meghosszabbítani a jelenlétet. Ahogy Mr. Burton mondta: "Az intéző szerepe az, hogy utat találjon a jelenhez, és az iskolákban minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a jelenbe érkezés állandó állapotában legyünk."
Gondolatok az intézőről
A figyelő "én"-ből helyettes intéző fejlődik ki, ami már kezdi kizárni azt, ami szemben áll az önemlékezéssel. Az intéző egyre inkább képes ezt tenni. A munka "én"-ek bölcs tanácsok, melyeket az intéző mond nyugodt hangján. Az a feladatuk, hogy a lehető legközelebb vigyenek a tudatosság harmadik állapotához.
Robert Earl Burton
Őrizd a küszöböt, és ne engedd be a képzelődés seregeit.
Francesco Petrarca
Tanuld meg, milyen munkát végezz, milyen munkát kerülj, és hogyan érd el a munkádtól való nyugodt elválás állapotát.
Bhagavad Gítá
Semmit se tud tenni, egy pillanatig sem élhet Kedvese nélkül. Állandóan felidézi Kedvesét, ahogy a kedves is emlékszik rá.
Dzsalál ad-Dín Rúmí
És állatok föléjök egyetlenegy pásztort, hogy legeltesse őket ... s ő lesz nékik pásztoruk.
Ezékiel 34, 23.
Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.
Jakab levele 4, 8.
A szeretők állandóan imádkoznak. Naponta egyszer, hetente egyszer, óránként ötször: nem elég. Gyere, ülj le a legbelső szobában, oda nem ér el a szerelem-tolvaj.
Dzsalál ad-Dín Rúmí
Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár [intéző], kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén ...?
Lukács 12, 42.
Mint ahogy egy lovag a várkaput védi, úgy kell védened elmédet a külső és belső veszélyektől; egy pillanatra sem szabad elhanyagolnod.
Buddha
Nem lankad az Istenre emlékezésében, nem fárasztja el Isten valósága, és nincs más társasága, mint Isten.
Bayazid
Being Present hírlevél, 2005. május
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése