Karma Yoga; Részlet P. D. Ouspensky: "Az Univerzum új modellje" c. könyvéből

 P. D. Ouspensky

Iskolánk a Negyedik Út vonalát folytatja. Az önmagunkon való munkának és a felébredésnek ez az útja megfelel annak, amit Indiában "Karma yoga" néven neveztek. Ennek lényegét így foglalja össze Ouspensky (A New Model of the Universe, What is Yoga?):

A KARMA-YOGA a helyes életet tanítja. A karma-yoga a cselekvés yogája.

A karma-yoga az emberekkel való helyes viszonyt tanítja és a helyes cselekvést az élet általános körülményei között. A karma-yoga azt tanítja, hogyan válhatunk yogivá az életben, anélkül, hogy a sivatagba mennénk vagy yogik iskolájába lépnénk be. A karma-yoga az összes többi yoga szükséges kiegészítője; csak a karma-yoga segítségével képes az ember mindig emlékezni a céljára, és sohasem veszíteni azt szem elől.

A karma-yoga mindig a belső alakulás, a belső fejlődés ideájához kötődik. Abban segíti az embert, hogy ne aludjon el bensőleg az élet összezavaró befolyásai között, különösen az aktivitás hipnotizáló befolyásai közepette. Emlékezteti az embert, hogy semmi külsődlegesnek sincs semmi jelentősége, hogy mindent anélkül kell végezni, hogy törődnénk az eredményekkel. Karma-yoga nélkül az embert elnyelik a legközelebbi, látható céljai, és elfelejti fő célját.

A karma-yoga megtanítja az embernek, hogy megváltoztassa a sorsát, hogy akaratával irányítsa azt. A karma-yoga alapvető ideája szerint ezt csak azáltal lehet elérni, hogy megváltoztatjuk belső hozzáállásunkat a dolgokhoz és saját cselekvésünkhöz.

Ugyanazt a cselekvést különbözőképpen lehet végbevinni, ugyanazt az eseményt különbözőképpen lehet átélni. És ha az ember megváltoztatja a hozzáállását ahhoz, ami történik vele, akkor ez az idő folyamán elkerülhetetlenül megváltoztatja az események jellegét, amelyekkel útja során találkozik.

A karma-yoga megtanítja az embernek annak megértését, hogy amikor úgy tűnik, hogy ő cselekszik, valójában nem ő az, aki cselekszik, hanem egy rajta keresztül haladó erő. A karma-yoga állítja, hogy az ember egyáltalán nem az, aminek ő magát gondolja, és megérteti az emberrel, hogy csak nagyon ritka esetekben cselekszik magától és függetlenül, és a legtöbb esetben csak egyik vagy másik nagyobb egész részeként cselekszik. Ez a karma-yoga "okkult oldala", vagyis az embert irányító erőkről és törvényekről szóló tanítás.

Aki megérti a karma-yoga ideáit, az mindvégig úgy érzi, hogy ő csak egy kicsiny csavar vagy egy kicsiny kerék a nagy gépezetben, és hogy annak sikere vagy kudarca, amiről azt hiszi, hogy ő teszi, nagyon kevéssé függ a saját cselekvésétől.

Amikor az ember így cselekszik és érez, akkor soha semmiben sem érheti kudarc, mert a legnagyobb kudarc, a legnagyobb sikertelenség is hozzájárulhat belső munkájának sikeréhez, melynek során önmagával küzd, hogy ha megtalálja a helyes hozzáállást ehhez a sikertelenséghez.

Egy olyan élet, amit a karma-yoga elvei kormányoznak, nagyban különbözik egy általános élettől. Az általános életben az ember fő célja a körülményektől függetlenül abban áll, hogy elkerülje az összes kellemetlenséget, nehézséget és kényelmetlenséget, amennyire csak lehetséges.

Egy olyan életben, amit a karma-yoga elvei kormányoznak, az ember nem törekszik elkerülni a kellemetlenségeket vagy kényelmetlenségeket. Ellenkezőleg, szívesen fogadja őket, mert ezek esélyt adnak neki, hogy felülkerekedjék rajtuk. A karma-yoga nézőpontjából, ha az élet nem nyújtana nehézségeket, akkor mesterségesen kéne azokat létrehozni. És ezért van az, hogy a nehézségeket, amelyekkel az életben találkozunk, nem valami kellemetlennek tartják, amit meg kell próbálni elkerülni, hanem nagyon is hasznos körülményeknek a belső munka és belső fejlődés céljaihoz.

Amikor az ember ezt folyamatosan igazolva látja és érzi, akkor maga az élet válik tanítójává.

A karma-yoga fő elve a nem-ragaszkodás. A karma-yoga módszereit követő embernek a nem-ragaszkodást kell gyakorolnia mindig és mindenben, legyen az akár jó vagy rossz, öröm vagy fájdalom. A nem-ragaszkodás nem jelent közömbösséget. Ez az önátélés (self) bizonyos fajta elkülönítése attól, ami történik, vagy amit az ember éppen csinál. Ez nem hűvösség, sem pedig annak a vágya, hogy elzárjuk magunkat az élettől. Ez annak felismerése és állandó igazolása, hogy minden a megfelelő törvények szerint történik, és hogy a világban mindennek megvan a saját sorsa. Általános nézőpontból az, ami a karma-yoga elveiből következik, fatalizmusnak tűnik. Ám ez nem fatalizmus, abban az értelemben, mintha a pontos és megváltoztathatatlan eleve elrendelés elfogadása lenne mindennek, a legkisebb változtatás lehetősége nélkül. Ellenkezőleg, a karma-yoga azt tanítja, hogyan lehet megváltoztatni a karmát - hogyan lehet befolyásolni a karmát. Ám a karma-yoga nézőpontjából ez a befolyásolás egy teljesen belső folyamat. A karma-yoga azt tanítja, hogy az ember megváltoztathatja az embereket és eseményeket maga körül, ha megváltoztatja a hozzájuk való viszonyulását.

Ennek a lényege nagyon világos. Minden embert születésétől fogva körülvesz egy bizonyos karma, bizonyos emberek, és bizonyos események. És természetével, neveltetésével, ízlésével és szokásaival összhangban magáévá tesz egy bizonyos hozzáállást a dolgokhoz, emberekhez és eseményekhez. Amíg a hozzáállása változatlan marad, addig az emberek, a dolgok és az események is változatlanok maradnak, vagyis megfelelnek a karmájának. Ha nem elégszik meg a karmájával, ha szeretne valami újat és ismeretlent, akkor meg kell változtatnia hozzáállását ahhoz, amije van, és az új események is bekövetkeznek.

A karma-yoga az egyetlen lehetséges út azok számára, akik hozzá vannak kötve az élethez, akik képtelenek megszabadítani magukat az élet külső formáitól, azok számára, akik akár születésük, akár saját erőik és képességeik folytán emberi közösségek vagy csoportok fejei lettek, azok számára, akik kapcsolatban vannak az emberiség életének fejlődésével, a történelmi személyiségek számára, azok számára, akiknek a személyes élete egy korszak vagy egy nemzet sorsa kifejeződésének tűnik. Ezek az emberek nem tudják látható módon megváltoztatni magukat, csakis benső módon; miközben külsőleg olyanok maradnak mint korábban, ugyanazokat a dolgokat mondják, ugyanazokat a dolgokat teszik, csak ragaszkodás nélkül, mint színészek a színpadon. Mivel az életükkel összefüggésben ilyen színészekké lettek, yogikká válnak a legváltozatosabb és és legintenzívebb aktivitások közepette. Bármilyenek is legyenek bajaik, lehet béke a lelkükben. Gondolkozásuk akadály nélkül működhet, függetlenül bármitől, ami körülveszi.

A karma-yoga szabadságot ad a fogolynak a börtönben és a királynak a trónon - de csak akkor, ha érzik, hogy színészek, akik szerepüket játsszák.